Hallottad már valaha Bi-Pi nevét?

Tudod, mi fán teremnek az őrsök?

Liliomot biztosan láttál már, na de ismered-e a cserkészliliomot, és annak minden rejtett üzenetét?

Mondd-e neked valamit az a szó, hogy ’jamboree”?

Ha a cserkészetről elsőre az jut eszedbe, ahogy az amerikai filmekben egyenruhás kisfiúk és befont hajú kislányok sütit árulnak egy bolt parkolójában, akkor hadd invitáljunk meg egy kis időutazásra, néhány újdonság megismerésére.

A következő néhány sorban elmeséljük Neked, hogy mi is a cserkészet valójában, és miért olyan szuper dolog egy olyan közösséghez tartozni, akiknek a múltja egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza.

Egyszer volt, hol nem volt, még a Földközi-tengeren is túl, a brit hadseregben szolgált egy Bi-Pi nevű katonatiszt. Igen cifra neve volt, Lord Baden-Powell of Gilwell, így mi, akik ma emlékezünk rá, inkább csak a Bi-Pi-t használjuk.

Bi-Pi többfelé járta a hadak útját, így jutott el Dél-Afrikába is, ahol különös dolgokat tapasztalt a katonaságban. Az ellenséges tábor vezetői a fiatal fiúkat bevonták a felderítő hadműveletekbe, és egyéb fontos feladatokkal is megbízták őket. Bi-Pi úgy vélte, hogy az ifjúságot érdemes megismertetni a természettel, önállóságra és találékonyságra nevelni, így 1907-ben kamasz fiúk részére megszervezte saját táborát. Ennek a tábornak volt egy különlegessége: szegény és gazdag szülők gyermekei együtt vettek részt kis csoportokba – őrsökbe beosztva. A tábor másik sajátossága az egyenruha volt: az összetartozást jelképezte, így mindenki testvér volt, társadalmi különbségek nélkül. Az ingre varrt cserkészliliom azóta is a cserkészet örök szimbóluma.

Noha mi már csak ünnepnapokon bújunk cserkészingbe, az egyenruha jelentése változatlanul megmaradt: a közösséghez tartozást, a csapat egységét hivatott tükrözni, ahogyan azt a 4-es számú cserkésztörvény is kimondja („A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.”)

Bi-Pi idejében, és azóta is, az őrsök közösen fedezik fel a természetet, együtt sportolnak szárazföldön és vízen, játékokban és ügyességi feladatokban mérik össze tudásukat és erejüket. A fentebb említett programok nálunk is a cserkész-élet szerves részét képezik: együtt kirándulunk a hazai erdőkben, hetente foglalkozásokon találkozunk, Karácsonykor színdarabot adunk elő a Regnum Templom apraja-nagyjának, nyaranta pedig két hétre az erdő lesz az otthonunk. Jöjjön ebből egy kis ízelítő: ilyenkor a városi életből kiszakadva számháborút vívunk, méta meccset játszunk, főzőversenyt tartunk, vetélkedőket rendezünk, vagy épp fél napokat egy strandon pancsolunk, miközben egymás nyakába ülve ember-tornyot építünk.

A cserkésztáborban a legszebb emberi tulajdonságok fejlődhetnek: becsületes, jószívű és bátor lelkek találkoznak, akik egy nem mindennapi környezetben közösen fedezik fel a világot, és a kreativitásukat kibontakoztatva csapatként, együtt oldják meg a szembejövő feladatokat.

Ha hősies voltál és kitartóan még ezeket a sorokat is olvasod, reméljük sikerült meghoznunk a kedvedet és találkozunk nemsokára! Egy utolsó javaslatunk van még:  keresd fel a Galériát, hogy a betűk helyett hadd meséljenek a fényképek!